Négylábú áldozatok

Négylábú áldozatok

Az autók elterjedése nem csak az emberek életét változtatta meg, hanem a Föld egész élővilágáét, és az állatok számára vajmi kevés előnye van ennek a változásnak. Az automobilok által halálra gázolt négylábúak mint jelenség elsőként egy amerikai természettudósnak szúrt szemet még az 1920-as években, aki akkor napi több százra tippelte a tragikusan kimúlt állatok számát. Ez azóta jelentősen változott, és nem jó irányba.
Jelenleg csak az Egyesült Államokban napi egymillióra (!) saccolják azoknak az állatoknak a számát, amelyeket valamilyen gépjármű gázol halálra. Sokkoló adat, éves bontásban nézve pedig még döbbenetesebb. Becslések szerint egyetlen esztendő leforgása alatt mintegy 41 millió mókus, 26 millió macska, 6 millió kutya és 350 ezer őz leli halálát az utakon csak az Egyesült Államokban. A kisebb állatok, mint a békák vagy gyíkok pusztulásának mértékét pedig megtippelni sem lehet. Az is nehezíti a pontos felméréseket, hogy az állatvilág bizonyos szereplői alkalmazkodtak a megváltozott viszonyokhoz, és sok dögevő például kimondottan keresi a forgalmas útszakaszokat. Lesben állva várják, hogy a guruló dobozok elgázoljanak valamit, a tetemet pedig perceken belül levonszolják az úttestről, és elfogyasztják.
A halálos gázolások egyes fajoknak már a puszta létét is veszélyezteti. A fokozottan veszélyeztetett floridai puma esetében például minden második elpusztult állat haláláért az autók a felelősök, míg Angliában a borzpopulációra jelenti a legnagyobb veszélyt a közúti forgalom. Ausztráliában a kengurukat és az oposszumokat tizedelik meg napi rendszerességgel az autósok, Európában pedig egyes becslések szerint több mint 20 millió madár pusztul el évente az utakon.
Szakértők szerint a sok állattetem az aszfalton részben a sofőrök hozzáállásának is köszönhető, hiszen ha embert látunk az úttestre lépni, reflexből fékezünk, egy macska vagy kutya esetében azonban legtöbbször csak megpróbáljuk kikerülni, és sokan úgy vannak vele, hogy az se nagy baj, ha nem sikerül. Pedig aki ütközött már nagyobb testű kutyával vagy vaddal, az tudja, hogy az ilyesmi nem tréfadolog. Olyankor mindig előkerül az autómentők telefonszáma, és sajnos a személyi sérüléssel járó balesetek sem ritkák. Ne csak magunkra vigyázzunk, hanem az állatokra is!